Az Élet, Meg Minden

Érdi Péter számítógépes agykutató első ránézésre meglehetősen távol eső tudományterületeken találja meg a hasonló működési elveket. Most például arról ír könyvet, miként cserélhetnénk le „eldobható” világunkat – legyen szó tárgyainkról, kapcsolatainkról vagy társadalmunkról – a javítás vagy kijavítás kultúrájára.Magyarországon tavaly megjelent könyve, a Rangsorolás is izgalmas témát járt körül: azzal foglalkozik, miért rangsorolunk szinte kényszeresen mindent (magunkat is ideértve), és hogy miért ragadják meg figyelmünket annyira a lista formában összeszedett cikkek, információk.Ebben az epizódban tehát Érdi Péterrel, a komplex rendszerek professzorával beszélgetek a földrengések és a tőzsdekrachok közötti hasonlóságról, a szimulált költészetről és a tökéletesség mítoszáról.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/047-erdi-peter-podcast/Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentum

Litkai Gergely egy valóságos humorgyár, a Dumaszínház produkciós vezetője. És alapítója. És egyik tulajdonosa is. És a magyar standup comedy egyik megteremtője.Ebben az epizódban vele beszélgetek a humor szerepének felértékelődéséről, a magyar standupról, komikussá váló politikai rendszerekről, gonosz marketingesként viselkedő politikusokról és persze környezetvédelemről, környezetpusztításról is – nem csak a Fertő tó kapcsán.De szó lesz még (nem is kevés) a nevetés elméletéről és egy orosz politikai gondolkodóról, aki úgy tűnik, nem csak Vlagyimir Putyint ihlette meg.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/046-litkai-gergely-podcast/Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálodhonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.com/azeletmegminden/Hírlevél: https://

Máté Gábor életútjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutott, ahonnan a kiutat a nyugati világ talán egyik legreménytelenebb helyén találta meg: a középosztály háziorvosából a hajléktalanoknak és drogosoknak menedéket nyújtó „Portland Hotel” doktora lett, a kanadai Vancouverben.  És így a különféle függőségek kezelése később szakterületévé vált.Tapasztalatairól, meglátásairól és egyben saját belső útjáról négy sikerkönyvet is írt, amelyek nem csak angol nyelvterületen lettek bestsellerek: munkáit mára több mint huszonöt nyelvre fordították le, így magyarra is.Ebben az epizódban tehát Máté Gáborral beszélgetek gyerekkori traumákról, stresszről, függőségről és fájdalomról, pokolról és az onnan való szabadulás lehetőségéről.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/045-mate-gabor-podcast/Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálodhonlap

Sinka Károly, azaz Sinya az első biciklisfutárok egyike volt Budapesten. Amikor nem hogy a futár, de a városi kerékpáros is úgymond a közutak „négere” volt. Akit olykor még fejbe is dobtak az autókból kihajított műanyagpalackkal.Azóta sok minden változott. Budapesten valóságos biciklis forradalom söpört végig, amelynek Sinya egyik emblematikus figurája lett.És micsoda figurája.Tehát, itt a podcastepizód kocsmákról, punk zenéről, utazásról, bandázásról és egyedüllétről, politikáról, szabadságról, társadalmi békéről és fegyverekről, felnőttekről és gyerekekről.Egy emberről, aki szeret a saját bőrében lenni.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket a cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/044-sinka-karoly-podcastIdőkóddal ellátott tartalmi kivonatot ennek a dokumentumnak a végén is találsz.A műsort itt is megtalálodHonlap: https://azeletmegminden.hu/Facebook: https://www.facebook.com/azeletmegminden/Instagram: https://www.instagram.co

Bár Ésik Sándor hivatását tekintve ügyvéd, szabadidejében a Diétás Magyar Múzsa „vezérfőszerkesztője” is. A mára több mint 25 ezer követővel rendelkező Facebook-oldal elsősorban véleménycikkeket, gyorselemezéseket, kommentárokat közöl, és az utóbbi pár évben a magyar média sajátos színfoltjává vált.Az oldal vezérmondata, kritizálva az oly sokat hallott „én nem politizálok” mentegetőzést, így hangzik: „Ha nem politizálsz, mások fognak helyetted. Az ország a tiéd, ha nem jó, te rontottad el.”Nem nehéz kitalálni, hogy ebben az epizódban politikáról, közéletről, jogállamiságról lesz szó, de talán egy kicsit eltérően a megszokottól. Egy olyan emberrel beszélgetek ugyanis ezekről a témákról, aki a politikai adok-kapokot Magyarország egyik legismertebb „erős emberének” boszorkánykonyhájában tanulta.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és sok egyébhez) itt találod a műsor honlapján:https://azeletmegminden.hu/043-esik-sandor-podcast/Időkóddal ellátott tartalmi kivonatot

Romsics Ignác történész, akadémikus egy apró dél-alföldi falu szülötteként, ahogy ő fogalmaz, „siheder parasztgyerekből” lett elit értelmiségi.Mert volt, aki könyvet adjon a kezébe. Így mire iskolába ment, már tudott olvasni. És ezzel számára minden megváltozott.Az 1951-ben született Romsics Ignác pályája a kicsiny Alsómégyről egészen az akadémiai tagságig és az amerikai Indianai Egyetem katedrájáig vezetett.Romsics Ignác életében ezért is fontos küldetés az, hogy nehezebb szociális helyzetből érkező tehetségeket indítson el pályájukon. Ahogy az is, hogy tanítson. Tulajdonképpen egy egész nemzetet: arra, hogy családtörténeteink olykor egymással ellentétesek, mégis mind igazak és hitelesek lehetnek. Hogy a XX. századból hozott sérelmek miatt nem kell magyarnak magyarral ölre menni. Mert az emlékezetek közelíthetők, összebékíthetők egymással. Feltéve ha van ehhez megfelelő állami oktatás- és emlékezetpolitika.MűsorjegyzetekA részletes műsorjegyzeteket (linkeket az említett cikkekhez, könyvekhez, filmekhez és so

Szűcs Krisztián a magyar popzene elmúlt évtizedeinek egyik legsokoldalúbb, legeredetibb alkotója. Heaven Street Seven nevű bandája mellett sok más zenei vállalkozást is sikerre vitt. Aztán, negyvenen túl, jött egy mélypont. Majd igény a belső nagytakaritásra. A zene mellett a zen. Ebben az epizódban tehát Szűcs Krisztiánnal beszélgetek popzenéről, meditációról, egy elveszett videoklipről, régi együtteseiről és új szólókarrierjéről, valamint arról, hogy – 47 évesen – apa lett. Műsorjegyzetek Szűcs Krisztián említett zenekarai, „projektjei”, dalai Legutóbbiak Szűcs (az új szólóprojekt) Rám nézett a lány (Szűcs, 2021) A tizennégy karátos autó (színházi feldolgozás) Sosem hallott Cseh Tamás: dalok: Másnap – és mi most itt vagyunk – In Memoriam Csengey Dénes (Csengey Dénes által írt, majd Szűcs Krisztián és Beck Zoltán által befejezett és továbbgondolt dalok, a költő fia, Csengey Balázs szerkesztésében) Számok, együttesek (Az adásba beszerkesztet dalrészletek a szerző engedélyével és a jogkezelő szervezetekke

Sajó Tamás az elsüllyedt civilizációkat keresi, kutatja. De (többnyire) nem úgy, mint Indiana Jones, az őserdők mélyén. Hiszen ezek a civilizációk a mai napig itt vannak körülöttünk. Olykor jól láthatók, olykor csak az értők számára mutatják meg magukat. Ha vannak, akik értenek nyelvükön, akkor Sajó Tamás közéjük tartozik: a művészettörténész, világutazó tizenöt nyelven olvas, beszél és még egy tucatnyival elboldogul. Jó katolikusként megtanulta a négy evangéliumot is kívülről – görögül. Igaz, az államkereszténységben, államkatolicizmusban nem érzi jól magát: 2013-ban Berlinbe költözött, mert meg van győződve arról, hogy Magyarország – ismét – a katasztrófa felé rohan, és ennek végkifejletét már nem szerette volna itthon megvárni. Csömöri birtokát egy metropolisz garzonjára cserélte, ahol persze keveset tartózkodik. Mert hogy úton van. Majdnem mindig. Ebben az epizódban tehát Sajó Tamással beszélgetek a Wang folyó verseiről, szabadulásának történetéről, élete első tisztességes napjáról, Kínáról, Perzsiáról, B

Hogyan lehetne olyanná tenni a fővárost, ahonnan nem menekülnek a „zöldbe” a gyermekes családok? És mi az az ördögi kör, amiből Budapest nehezen tud kitörni? Ebben az epizódban Zubreczki Dávid „városi mesemondóval” beszélgetek Budapestről. A szétterülő alvóvárosokról, autósokról és kerékpárosokról és még a Jóisten garázsáról is. Szó esik titkos repülőtérről és alagutakról, valamint egy elásott harangról is, de legfőképpen arról, mit jelent egy élhető nagyváros a 21. században. Mondjuk egy olyan országban, amely kívülről nézve ma már egyre inkább egyetlen nagy városi agglomerációnak látszik. Zubreczki Dávid újságíró, zenész 1999-ben végezett a gödöllői Szent István Egyetemen, a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetben, amelyet egy interjúban a „karok között lebegő kis csodaműhelynek” nevezett. Eredeti szakmájában igazából sosem dolgozott, ám több mint tíz éven át írta az Index egyik legolvasottabb blogját, az Urbanistát, amely egyszerre foglalkozott a város múltjával és jelenével. Bár blogjától 2019-ben megvá

Presser Gábor, hát ő a Presser Gábor. Reménytelen kísérlet lenne – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – két-három mondatban itt bemutatni őt. Mert hogy páratlanul gazdag és sokszínű életműről beszélhetünk, amely nem csak hogy újabb és újabb dalokkal, lemezekkel bővül, de most már egy memoárkötet is tartozik hozzá: Presser könyve. (A műsorjegyzetekben alább persze adok bőséggel linket azoknak, akik az évszámokra és a további adatokra kíváncsiak.) Ezért van az is, hogy – bár ebben az interjúban természetesen szó esik például az LGT-ről, nem is kevés – most inkább „csak” egy-egy fejezetre koncentrálunk: legfőképpen négy híres és nagyon izgalmas fesztiválra. Három igazira és egy képzelt – akkor úgy mondták – popfesztiválra. Ebben az epizódban tehát Presser Gáborral beszélgetek pár igen sűrű évről, a nagy amerikai kalandról, a régi és új dalokról, Barta Tamásról és Laux Józsefről és egy zenés darabról, amelyről majd fél évszázada igen heves viták dúlnak, miközben a hadakozók közül alig látta azt valaki. Műsorjegyz

Jordán Ferencet a magyar sajtóban sokszor emlegetik úgy, hogy a magyar tudós, aki „megjósolta a járványt”. Ám a biológus, rendszerökológus hangsúlyozza, ehhez nem kellett szuperképesség: amit ő, gyakorlatilag pár perccel a pandémia kitörése előtt mondott, arra tudósok már évtizedek óta figyelmeztetnek – legfeljebb nem hallgatunk rájuk.Úgyhogy ebben az epizódban sokat beszélünk arról, hogyan működik a természet evolúciós tartalékaként a vadon? És miért óriási probléma az, ha egy túl sikeressé vált faj – az ember – megsemmisíti ezt a boszorkánykonyhát?Lesz szó eltűnő vadonokról és kihaló fajokról, a csavarhúzóval hadonászó majmok bolygójáról, valamint a Balaton körbebetonozásáról is. Hiszen Jordán Ferenc 2020 végéig a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet vezette, ám ekkor igazgatói posztjáról távozni kényszerült. Amely önmagában is tanulságos történet arról, merre halad a természetvédelem ügye ma Magyarországon.Az 1973-ban született Jordán Ferenc olyan biológusként jellemzi magát, akit vonzanak a több tudományt

Ferber Katalin negyvenegy éves volt, amikor elhatározta, mindent lenulláz, és elkezd úgy tanulni, mintha hat éves lenne. Mindent az égvilágon. Japánban. Mert hogy ott kezdett új életet. Miután belebetegedett abba, ami Magyarországon körülvette, és döntenie kellett: vagy belehal, vagy továbbáll. Ebben ez epizódban tehát Ferber Katalin gazdaságtörténésszel beszélgetek most megjelenő új könyvéről, Magyarország és Japán kitaszítottjairól, a kelet-ázsiai társadalmak kíméletlen közösségelvűségéről és egy gyerekről, akinek zsebét nem tömték meg napsugárral. Az 1952-ben született Ferber Katalin személyes sorsában kicsiben ott van a 20. századi magyar történelem. Édesanyja egy felszentelés előtt álló apáca volt, akinek rendjét a kommunisták oszlatták fel, apja a deportálásokat megúszó, felvidéki zsidó fiú. A hamar zátonyra futott házasság után rá gyerekként nehéz sors várt. Mégsem kallódott el. 1978-ban a közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diplomát, és bár a tanítástól hosszú éveken át eltiltották, kutatóként d

Barabási Albert-László a hálózatok titkait, törvényeit kutatja. Méghozzá úgy, hogy nem csak szűkebb szakmája, hanem a nagyközönség is kíváncsi mondandójára: több, nemzetközi sikert arató, népszerű tudományos könyv, bestseller szerzője is. Ebben az epizódban tehát Barabási Albert-Lászlóval beszélgetek arról, hogy – akár a városban a föld alatt futó vezetékek – a világban rejtett hálózatok vesznek körül minket. Legyen szó társadalmi, politikai hálókról, az általunk elfogyasztott ételek fizikai összetevőinek hálózatáról vagy éppen a saját sejtjeinkben lévő hálózatról. Mindezek kapcsán szóba kerül a Barabási Lab Ludwig múzeumban nyílt kiállítása (amely a járványügyi korlátozások miatt most ideiglenesen zárva tart, de remélhetően hamarosan ismét látogatható lesz), a járványok terjedésének, avagy az emberek mozgásának megjósolhatósága, Donald Trump elnöksége, a Pizzagate, de témául szolgálnak majd a siker egyetemes törvényei, az interneten terjedő álhírek és a közösségi médiatérben kialakuló visszhangkamrák is.És

Egy ember, aki néha kirándul a rivalda túloldalára, de igazából – a világsiker ellenére is – turistának tartja ott magát. Morcsányi Gézát a szélesebb közönség akkor ismerte meg, amikor Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, nagy sikerű filmjében debütált – rögtön főszerepben. Pedig neve egy másik területen, a könyvkiadásban már évek óta fogalom volt: 1995-től, húsz éven át igazgatta és építette a Magvető Kiadót, Magyarország rangos szépirodalmi kiadóját. Bár következetesen hárítja, hogy színésznek tekintsék, az idén volt annak az orosz filmnek a premierje, amelyben szintén főszerepben látható. Persze a film, jobban mondva a színház igencsak közel áll Morcsányi Gézához, hiszen évtizedek óta ebben a világban is dolgozik, főként dramaturgként, ahogy ő mondja: takarásban. (És emellett műfordításaival is megörvendezteti közönségét.) Ebben az Epizódban tehát Morcsányi Gézával beszélgetek (a vírusveszély miatt most online készült az interjú). Szó lesz a dagesztáni forgatásról, egy első generációs értelmiségi moszkv

Ebben az epizódban Képes Gábor informatikatörténésszel, költővel, muzeológussal beszélgetek a kapudrogról, ami katalizálta a számítástechnika forradalmát, játékról és játékos elmékről, sajátos szubkultúrákról, robotokról és űrodüsszeiáról, és arról, mi történik a mélyben ha megérkezik a barlangkutató.Mert hogy a komputer és a videojáték ma már kultúránknak meghatározó része – különösen egy olyan világjárvány idején, ahol sokak számára egyre inkább a képernyő és a billentyűzet jelenti a kapcsolatot a külvilággal.De lesz még szó versenyről, szolidaritásról, zombifilmekről, utópiákról és disztópiákról, a járványidők magányáról és persze versekről is.Az 1980-ban született Képes Gábor személyében nem is találhattam volna jobb beszélgetőtársat ezekhez a témákhoz. Hiszen muzeológusként informatikatörténet a szakterülete, éveken át a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum számítástechnikai gyűjteményének kurátora volt.Nem mellesleg szerelmese a 70-es, 80-as évek számítástechnikai relikviáinak. Ahogy az ebben az időben

„Nem tudtam megülni a seggemen soha” – mondja Lányi András író, ökopolitikus, filozófus. És tényleg: az interjú során gazdag pályaív tárul elénk – a filmrendezői indulástól a politikában való megmerítkezésen és írói munkásságán át az egyetemi katedráig.Életében, saját bevallása szerint, több volt a kudarc, mint a siker („jégtábláról jégtáblára” ugrált), ezen mégsem bánkódik: legalább nem unatkozott soha. Igaz, sok mindent aggódva szemlél. Ezek közé tartozik manapság a feudalizmus „restaurációja” Magyarországon.Az 1948-ban született Lányi András eredetileg filmrendezőként szerzett diplomát, és negyven éves koráig főként játékfilmeket készített. Aztán úgy érezte: jobban érdekli az írás, a közélet, a környezetvédelem, a politika. A nyolcvanas években szamizdat folyóiratok szerzője volt, a Demokratikus Ellenzék soraiban tevékenykedett, majd a dunai vízlépcsők ellen fellépő mozgalom közismert alakja lett. A különféle dunai gátépítési tervek, ötletek elleni tiltakozóakcióknak egyébként ma is tevékeny résztvevője.20

Felkai Piroska Portugáliában találta meg az igazit. Úgy érezte, Lisszabonban jó kikötőbe ért. Aztán amikor második gyermekével volt várandós, kiderült: férjének legfeljebb hónapjai vannak hátra.Mihez kezd egyedül, két gyerekkel Portugáliában egy magyar nő? Hogyan épít valakit a fájdalom, és miként segít a gyász az önismeretben?Erről is beszélgetünk, de ebben az epizódban nem csak ez lesz a téma, hanem a portugál mentalitás, történelem és irodalom is. Mert hogy Piroska – aki ma is Lisszabonban él – műfordító: magyar szépirodalmat ültet át portugálra.Szó esik tehát még egy évtizedeken át tartó nyugat-európai diktatúráról, Salazar hosszú árnyékáról, egy Nobel-díjas íróról, aki selyemingben járó kommunista volt és arról, hogyan fest Európa peremvidéke a kontinens nyugati oldalán.Felkai Piroska (1972) az ELTÉ-n végzett portugál és magyar szakon, doktori fokozatát összehasonlító irodalomtudományból 2004-ben szerezte meg. 2000-től él Portugáliában, ahol dolgozott magyar nyelvű lektorként a lisszaboni egyetemen, és t

Uj Péter neve az elmúlt két évtizedben összeforrt az Index történetével. Még akkor is, ha ennek a több mint húsz évnek csaknem felében már nem dolgozott a hírportálnál. Az Indexet ugyanis a mai napig magáénak érzi.Az 1969-ben született Uj Péter az Index egyik alapítója, majd hosszú éveken át főszerkesztője volt. Az Indextől 2011-ben, saját elhatározásából távozott, 2013-ban pedig megalapította a 444 hírszájtot, amelynek azóta is főszerkesztője.Ebben az epizódban tehát Uj Péterrel beszélgetek, de nem csak az utóbbi hetek drámai fejleményeiről, nem csak az Indexről, nem csak a 444-ről. Mert hogy – mint minden epizódban – most is igyekszünk messzebbről tekinteni a világra.Hiszen az Index-sztori (például) a kudarcos magyar kapitalizmus története is.Ez a saga (vagy családregény és szappanopera) a dübörgő kilencvenes évek végén indult. Épp úgy, vagy talán túlságosan is úgy, ahogy egy mesebeli amerikai startup: magánbefektetőkkel, kockázati tőkével, szabadjára engedett képzelettel és szerkesztőséggel.Nagy reményekke

Ablonczy Balázs történészt mostanság a trianoni békeszerződésről szokás leginkább kérdezni. Ez részben így lesz ebben az epizódban is, némi csavarral: a Trianon 100 kutatócsoport vezetőjével most a kelet felé forduló Magyarország történetét térképezzük fel. És ezzel összefüggésben Trianon traumáját.Miért nőtt az érdeklődés a Kelet iránt a XIX. század második felében Magyarországon? Hogyan látott ebben lehetőséget a magyar imperializmus? Hogyan akart a magyar tudós és a magyar politikus keblére ölelni majd mindenkit – Tokiótól Helsinkiig –, és miért él bennünk ez a néprokonító törekvés ma is?No és hogyan zúzta szét ezeket az álmokat a Trianoni békediktátum, azaz miként lett az olykor délibábos turanizmusból a frusztráció és a Nyugattól való elfordulás ideológiája?Ezekre a kérdésekre keressük a választ, de mindezen túl szó lesz még egy bécsi férfi klubról, Pázmány tökéről, a líbiai magyar alkirályság tervéről, az István, a király rockopera háború előtti előzményeiről, franciákról és magyarokról, a bennünk élő T

Hajdú D. András fotós gyakran ott keresi a fényt, ahol csak kevesen tartják életben a lángot: reménytelennek tetsző helyeken. Képsorozatai sokszor a társadalom, olykor a civilizáció peremvidékeiről tudósítanak. Nyírségi prostituáltak, kölcsönből élők, lecsúszottak, elkallódottak, de az ilyen körülmények közt helytálló hétköznapi hősök is láthatók fotóin.Mert a reménytelennek tűnő helyeken, a mélyben is vannak felemelő történetek.Mondjuk a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Ahol egy magyar szemorvos a semmiből hozott létre egy európai színvonalú ellátást nyújtó szemklinikát. Vagy a magyar gettóban, ahová egy postás önként kérte magát, mert úgy érezte, küldetése van a nehéz vidéken.Ebben az epizódban tehát Hajdú D. András fotográfussal beszélgetek egy Afrikában gyógyító magyar orvosról, veszélyes és rázós helyzetekről, a fotós fejében lévő képekről, valamint történetekről, amelyeknek van, és amelyeknek nincs happy endje.(Ha podcastalkalmazásból olvasod ezt a szöveget, előfordulhat, hogy csak egy részét látod: