Parallaxis

Ron Howard 1995-ös mozija az űrrepüléses filmek aranyszabványa, zsinórmértéke, alfája és omegája. Tíz űrhajósból és űrfanatikusból tíz biztosan ezt ajánlja. Az a mániákus pontosság és odaadás, amivel az alkotók megközelítették az Apollo-program témáját mindmáig egyedülálló, pedig szerencsére nem szűkölködünk jó kis űrhajózástörténeti ihletésű filmekben mostanság . Az Apollo 13 minden képkockája kiállja az idő próbáját, már csak azért is, mert ennél tényleg csak úgy lehetett volna realisztikusabb a feldolgozás, ha Tom Hankst, Bill Paxtont és Kevin Bacont konkrétan felküldik az űrbe egy stábbal. http://tudomanyesfantasztikum.hu/

A Parallaxis podcast és a Sokolébresztő közös kerekasztal-különkiadásában a Sokol "szinte állandó" szakértőjével, Werner Norbert asztrofizikus cimboránkkal beszélgettünk arról, hogy a mesterséges intelligencia és a humanoid robotok hogyan válnak napról napra egyre nélkülözhetetlenebb elemeivé az űrkutatásnak. http://tudomanyesfantasztikum.hu/

Tudomásunk szerint Denis Villeneuve 2016-os filmje, az Érkezés (Arrival) az egyetlen olyan hollywoodi sci-fi mozi, amely úgy közelíti meg a földönkívüli civilizációkkal történő első kapcsolatfelvétel örökzöld témáját, hogy a "sci"-t, vagyis a kockafaktort nem ilyen-olyan fizikus, matematikus, vagy programozó karakterek hozzák be a cselekménybe, hanem egy nyelvész. Podcastünkben jól kibeszéltük ezt a furcsa filmet és tudományos vonatkozásait. http://tudomanyesfantasztikum.hu/

Ebben a random műsorfolyamban igyekszünk bemutatni mi van a tudományos és tudománnyal kapcsolatos hírek mögött, és sajnos most az apropó a mindennapjainkat beárnyékoló koronavírus-járvány, amelynek a tudományos életre gyakorolt hatásait vitatja meg a különkiadásban a Parallaxis hármasa. Az adásból kiderül mennyiben befolyásolja a járvány a hazai egyetemi oktatókat, kutatókat, illetve, hogy miért kell négy küldetését is szüneteltetnie az Európai Űrügynökségnek a koronavírus-járvány miatt. Rövid és hosszútávú hatások, illetve tripla ajándékeső a Parallaxis Light-ban! http://tudomanyesfantasztikum.hu/

Ezúttal egy különleges webcast kiadással, a Vault 51 Gamer Barból jelentkezik a Parallaxis a National Geographic új tudományos sorozata, a Kozmosz: Lehetséges világok kapcsán. Válts jegyet a Képzelet Űrhajójára, és legyél részese a sorozatról szóló exkluzív beszélgetésnek! A tudományos és fantasztikus élmények házigazdája Csaba, aki mérnök, és Miklós, aki fizikus!

Nos, ismét nem bírtunk magunkkal. Bizonyára elevenen él lelkes hallgatóink emlékezetében a 2020-as évek első Parallaxis podcastje (de ha nem, erre tessék), amelyben "kedvenc" világvége-forgatókönyveinken és azok valóságtartalmán elmélkedtünk. Azóta ugyan eltelt negyed év, de maradt még ebben a témakörben muníció, gondoltuk, úgyhogy elhatároztuk, hogy új adásunkban a katasztrófafilmek világát vesszük górcső alá. Ezúttal kicsit alább adtuk, vagyis nem az Emberiség és/vagy a Föld elpusztulása került terítékre, hanem a "kisebb" és esetenként lokálisabb természeti katasztrófák, különös tekintettel ezek megjelenésére az A, B és Zs-kategóriás hollywoodi katasztrófafilmekben. http://tudomanyesfantasztikum.hu/

Közkívánatra, vadonatúj podcastünk fő témája tehát a Contact lett. A kezdeményezést azért is köszönjük Nektek, mert kiderült, hogy főmérnökünk, Csaba minden bizonnyal egy kő alatt éldegélt mindeddig, s ezért korábban nem is látta a filmet! Így lehetőségünk nyílt egy hihetetlen emberkísérletre: megvizsgálhattuk, hogy 2020-ban hogyan működik "első látásra" a Contact. És alaposan kibeszéltük a tudományos, technikai, morális, politikai vonatkozásokat, és persze jól összevetettük a filmet az eredeti regénnyel illetve a valódi SETI-kutatásokkal. Ahogy szoktuk. Ráadásul felvezetőnek az adás elején megtárgyaltuk az elmúlt hetek néhány érdekes tudományos hírét is a Nap légkörét vizslató új űrszondától a nemrég detektált rejtélyes periodikus kozmikus rádiókitörésekig. Hmmm, lehet, hogy épp ez a várva várt üzenet? Minden megeshet. De ahogy Carl Sagan maga is annyiszor emlegette, s Ellie Arroway sem gondolná másképp: "rendkívüli állítások rendkívüli bizonyítékokat igényelnek".

Műsorunkban a kedvenc tudományos és fantasztikus kötődésű, illetve hangzású zenéinkkel foglalkozunk. A teljesség igénye nélkül összeállított listánkon egyaránt helyet kap a szó szerint laboratóriumi körülmények között, a Philips kutatóintézetének két munkatársa által létrehozott, de mindenki számára ismert futurisztikus hangzású zene, vagy olyan ikonikus mű, aminek 1902-es magyarországi bemutatóján még a fiatal Bartók Bélának is leesett az álla. A Deltától az Űrodüsszeián át az X-Aktákig a Parallaxis különleges generációs-élmény adásában! http://tudomanyesfantasztikum.hu/

Január 24-től érkezik hazánkba is a legújabb Star Trek sorozat, melyben Patrick Stewart visszatér a legendás Picard kapitány szerepébe. Az új széria debütálását egy kisebb arculatfrissítéssel ünneplő tudományos és fantasztikus podcastünkben a jeles dátumhoz kapcsolódva beszélgetünk egyebek mellett Picard kapitány nevének eredetéről, a Star Trekben megjelenő tudósokról, és a száz éve született Isaac Asimov szerepéről Gene Roddenberry univerzumában, illetve a Star Trek ihletésű tudományos fejlesztésekről, valamint az említésre méltó, megvalósuló technológiákról, miközben tachion-részecskék bombáznak minket a térhajtóműből, és új nyelvet fejlesztünk a számítógép-interfésszel való kommunikációhoz.

Mi a közös egy közeli szupernóva-robbanásban, egy földsúroló kisbolygóban, egy mutáns feketehimlő-vírusban, egy kobalttal gondosan körbepakolt hidrogénbombában és Elon Muskban? Hát persze! Mind alkalmasak az Emberiség kiirtására, vagy ahogy nem kis humánsovinizmussal mondani szoktuk, a "világvége" előidézésére. Most, hogy elkezdődtek a húszas évek, arra jutottunk, hogy felhőtlen optimizmusunknak legmegfelelőbben egy jó kis apokalipszis-adással adhatunk hangot: új podcastunkban számba vettük hát hét "kedvenc" világvége-forgatókönyvünket! http://tudomanyesfantasztikum.hu/

Ünnepi podcastunkben egy laza szabad asszociációs ámokfutással örvendeztetjük meg a nagyérdeműt. Kiindulópontunkként a viktoriánus kornak, vagyis a tizenkilencedik század második felének brit karácsonyi hagyományait tettük meg. A műsor második felében nekiesünk kedvenc idei tudományos híreinknek és átismételjük, mit tanultunk 2019-ben a Naprendszer peremének piszkos hómogyorójáról vagy az Antarktiszról leszakadozó nagyvárosnyi jéghegyekről. S egyúttal az Év Állatának koronázzuk a mindent kibíró Medveállatkát, amely könnyen lehet, hogy épp idén vált a Történelem Első Interplanetáris Lényévé egy holdi karambol eredményeképpen. http://tudomanyesfantasztikum.hu/

Élt egy magyar űrhajós, akihez bátran odamehettek gyerekek és felnőttek kérdezősködni, ő mindig türelmesen, alaposan, s ha az idő engedte, hosszan válaszolt. Egy olyan ember, akinek inspiráló előadásai elérhető közelségbe hozták az űrhajózást bárki számára, sokunkat terelve ezzel a természettudományos vagy mérnöki pálya felé. http://tudomanyesfantasztikum.hu/

A "mély történelem" (deep history) az emberi civilizáció fejlődésének korai, a kőkorszakig visszanyúló – és amúgy messze a leghosszabb – szakaszát jelenti, amelyről nem is léteznek egykorú írásos emlékeink. Az évszázadokon, évezredeken keresztül szájhagyomány útján terjedő történeteket rendszerint végül szerencsére leírták. Így ismerhetjük például nagy pontossággal az óhéber teremtéstörténetet (a Bibliából), a sumérok Gilgames-eposzát (feltárt agyagtáblákról), vagy a görögök Atlantisz-legendáját (Platón allegorikus írásaiból). Új podcastünkben annak eredtünk nyomába, hogy az ősi történetekben bemutatott hihetetlennek tűnő természeti katasztrófák és csodálatos jelenségek mögött milyen valóságos földtani, fizikai kataklizmák állhatnak.

Idén huszonkilencedik alkalommal adták át az IgNobel-díjakat a sokszor pusztán viccesnek látszó, de valójában teljes tudományos igényességgel születő, elgondolkodtató kutatásoknak és szabadalmaknak. Az elmúlt években több magyar díjazott is volt, köztük Dr. Gál József, aki csapatával a pingvinek székelési szokásait kutatta, s akivel exkluzív interjút készítettünk, illetve műsorunkban természetesen kibeszéltük magát a díjátadó ceremóniát, és az idei díjazott kutatásokat is.

Halloween alkalmából összeszedtünk néhány elborzasztó, a tudományosság kritériumainak nem megfelelő kísérletet az emberiség történelméből. A stanfordi börtönkísérlettől az ember és csimpánz keresztezésén át az élő levágott fejű kutyákig sorakoznak a borzalmak, és kiderül az is, hogy megszólal-e egy, a külvilágtól elzárt gyermek az angyalok nyelvén. Figyelem! Tizennyolc éven aluliaknak nem ajánlott! parallaxis.emtv.hu

1986. április 26-ának hajnalán, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Csernobil városának közelében működő Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőműben a huszadik század legsötétebb civilizációs félelmei váltak valósággá, amikor a négyes számú reaktor felrobbant. Az HBO és a Sky 2019-es meglepően sikeres sorozata újra ráirányította figyelmünket a három évtizeddel ezelőtti eseményekre, következményeikre és a tanulságokra. Új podcastunkben ezt a témát és a tévésorozat hitelességének kérdését jártuk körbe, mégpedig alaposan. Beszélgetésünk során a csernobili RBMK-típusú régi urános-grafitos-vizes reaktorok működését, valamint a moderálásra használt grafit problémáját is körbejárjuk. Műsorunkban a tragikus következményekre, a heroikus katasztrófaelhárító munkára, no és az HBO-sorozat értékelésére szintén kitérünk. Hallgassátok! Teljes cikk: https://parallaxis.blog.hu/2019/10/17/csernobil_a_valosag_es_a_filmsorozat